Néhány fotó Magyardécséről. (lásd Képgaléria)
Magyardécse (Románul Cireşoaia) Beszterce-Naszód megye Árpástó községéhez tartozó falu; főleg a cseresznyetermesztéséről híres.
Az első feljegyzések 1269-ből származnak. Magyardécse ókori település, melyet már az őskorban laktak. Egyik hagyomány szerint ezen a helyen óriások laktak; ma is létezik egy határrész "Óriás" névvel, ahol régi korabeli pénzérmeket találtak, vastag, nem korongon készült cserepek között. Más hagyomány szerint a falu területét nagy erdők borították és ide telepedett le egy Máthé és Lukács nevű pásztor és ezen a helyen alakult ki a mai helység. Az első írott dokumentum szerint 1269-ben a falu neve Dycha . A falu alapítása valószínű, hogy Géza fejedelem (973-997) kora előtt történt. 1678-ban székely telepesekkel szaporodott a falu lakossága, ez a nyelvjárásban és népviseletben is nyomot hagyott.Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban gróf Bethlen Ferenc zászlóaljában vettek részt, mint vadászok. A XIV. században római katolikus az egyházközség, de aránylag hamar átveszik a reformáció kálvini irányát és 1569-ben már református lelkészük van. A középkori templomokról keveset tudunk. Amit tudunk, az az, hogy biztosan léteztek, mert a templom kisharangja 1534-ben készült és ma is használatban van. A jelenlegi templom 1795-1796 között épült, melyet 1911-ben bővítettek. Ekkor épült az orgona is, amely szintén jó állapotban van.
A két világháború itt is mély nyomokat hagyott az emberekben. Az elesett hősök emlékét a templomkertben levő műemlék és a templomban levő márványtábla őrzi. Az amerikai kivándorlások és a szibériai fogságok kora történelmi tényekben és az öregek tanúbizonyságaiban él. Az 1956-ot követő megtorlások és bujkálások éveit mai napig pótolhatatlan veszteségként említik az élők, vagy titkaikat magukkal vitték az elhunytak.
Magyardécse (Románul Cireşoaia) Beszterce-Naszód megye Árpástó községéhez tartozó falu; főleg a cseresznyetermesztéséről híres.
Az első feljegyzések 1269-ből származnak. Magyardécse ókori település, melyet már az őskorban laktak. Egyik hagyomány szerint ezen a helyen óriások laktak; ma is létezik egy határrész "Óriás" névvel, ahol régi korabeli pénzérmeket találtak, vastag, nem korongon készült cserepek között. Más hagyomány szerint a falu területét nagy erdők borították és ide telepedett le egy Máthé és Lukács nevű pásztor és ezen a helyen alakult ki a mai helység. Az első írott dokumentum szerint 1269-ben a falu neve Dycha . A falu alapítása valószínű, hogy Géza fejedelem (973-997) kora előtt történt. 1678-ban székely telepesekkel szaporodott a falu lakossága, ez a nyelvjárásban és népviseletben is nyomot hagyott.Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban gróf Bethlen Ferenc zászlóaljában vettek részt, mint vadászok. A XIV. században római katolikus az egyházközség, de aránylag hamar átveszik a reformáció kálvini irányát és 1569-ben már református lelkészük van. A középkori templomokról keveset tudunk. Amit tudunk, az az, hogy biztosan léteztek, mert a templom kisharangja 1534-ben készült és ma is használatban van. A jelenlegi templom 1795-1796 között épült, melyet 1911-ben bővítettek. Ekkor épült az orgona is, amely szintén jó állapotban van.
A két világháború itt is mély nyomokat hagyott az emberekben. Az elesett hősök emlékét a templomkertben levő műemlék és a templomban levő márványtábla őrzi. Az amerikai kivándorlások és a szibériai fogságok kora történelmi tényekben és az öregek tanúbizonyságaiban él. Az 1956-ot követő megtorlások és bujkálások éveit mai napig pótolhatatlan veszteségként említik az élők, vagy titkaikat magukkal vitték az elhunytak.